‘ölj meg engemet bánk!’
több éve nem voltam már szabadtérin.. olyan 8 vagy 9 éves lehettem, nem élveztem. későn volt, hosszú volt, le sem kötött valahogy a dolog. de ez a tegnapi.. ez valami hihetetlen jó volt. nem szeretem magát a bánk bán operát, sőt magáért a prózai műért sem rajongtam. de ez.. elsősorban nagyon jól voltak az énekesek. nem csak kiáltam és kinyitották a szájukat, mint azt olykor teszik.. játszottak, igazi színészek. bele élhette magát a néző. és a rendezés is tetszett. hangulata volt, modern érzésvilág, 13. századi történet. a legjobbak azok a fekete csuklyás árnyalakok voltak, aki melinda tébolyát mutatták. hullámoztatták a testét, és végül ők csalták a folyóba. nagyon hatásos volt.
a zenére nem tudtam kellőképp figyelni, még mindig nem szeretem az operákat. jobban érdekelt a szöveg német fordítása, amit a színpad mellé két oldalt kivetítettek 
amikor pedig mentünk haza a kölcsey utca tájékán szembetalálkoztunk egy illuminált úriemberrel, aki érthetetlen jelszavakat skandálva szalutálni kezdett.. ehj, az az alkohol..
2006. augusztus 19. szombat
