i target moon, i target sky, i target sun

Persze, persze.. szin. mint mindig, minden augusztus végeként, nyárbúcsúztató gyanánt, hogy csakazértis felhívják a figyelmet: hahó, vége van ennek a nyárnak is. én személy szerint kicsit megkönnyebbülve sóhajtok fel, hogy itt az ősz - elég pocsék nyaram sikeredett végül. mi is maradhatna egy ilyen lelki összeomlásoktól és pótvizsgától meggyötört fiatal utolsó vígasza? szegedi ifjúsági napok
a nulladik és az első nap nekem idén kimaradt, arról csak a kispajtások tudnának mesélni. - nekem pótvizsga zajlott akkor, jelentem sikeresen - második nap volt az ütős. tigris, paso, ladánybene, paso soundsystem zsinórban. mindezt a globe partysátor címen futó egyetemes marhaságban kell elképzelni, ami - az ifjúsági napok szellemével remek módon megférő - 18-as karikával volt ellátva. tehát.. vagy beslisszansz valahogy az vágyva vágyott koncertekre, vagy kint maradsz, és a szervezők édes drága anyukájára próbálsz erősen koncentrálni. mi végül.. bejutottunk kalandos módon, több darabban, de bejutottunk. és ott voltunk.. volt hibik-hibik az első sorban, csak-annának-énekelő-tigrisénekes, hűdejó-aranyos-szintis-a-pasoból, meg effélék hjóóó buli volt. letáncoltuk a lábunkat.
a harmadik, és egyben utolsó nap zeneileg nem volt egy nagy püff. alapozásnak tiszaparti kólamóka, aztán egy alaposan lekésett kowalsky meg a vega koncert. hajós bandi fenomális hülyeségeibe is belekóstoltunk, de köptünk utána párat, menekültünk prüszkölve :)p roptunk egyet nszk-n, én a megvadult udvarólkat próbáltam elhessegetni. volt aztán remek kis reggae-buli, szétesett, mámorosan táncoló emberekkel - mint én no egyszóval sok minden volt.

a fotósok viszont nem kedveltek minket valami oknál fogva. biztos nem vagyunk elég szépek, egyéniek meg fotogének nagy örömünkre szolgált azonban, hogy sztív mindezeknek a kritériumoknak többszörösen is megfelelt :))p
a mi juditunk meg egyetlen marink azonban meg lett örökítve egy fotográfián, ha jól tudom kispál és a borz oridzsinál könnyűzenei matiné keretében ugye hogy milyen tündériek?

2006. augusztus 31. csütörtök 

nagyjából időrendi sorrend. megpróbáltam összeszedni, mik voltak azok a zenék, amik idén nyáron jó néhányszor megfordultak a lejátszóban. hát.

 1. tizenhét - blue beat love  : kellemes zene, kellemes zene..
 2. quimby - autó egy szerepentinen  : az új album egyik legjobban sikerlüt dala. meghallgatod és vigyorogsz
 3. kispál és a borz - az utolsó aktus a földön  : nem nagy kedvenc, de a szám az jó.
 4. no doubt - don’t let me down  : szakítós. szormorkás szöveg, mérsékelt zene. ‘laughing so hard, i’ve got tears in my eyes’..
 5. die ärzte - nichts in der welt  : elkeseredett. a végtelenségig. hozzájuk képest szép.
 6. jeffo’s dream - invisible wall  : szomorú és reménytelen.
 7. sleater-kinney - jumpers  : tökéletes, már mondtam. repülsz, de végül nem zuhansz le.
 8. quimby - most múlik pontosan  : ’szilánkos mennyország, folyékony, torz tükör’
 9. falcongate - it’s all yours  : nyál, de jót tudtam rajta sírni
10. alkaline trio - mercy me  : pfúj emo, de ez sokszor lement. valami jó benne.
11. beatnick vs loituma - leva’s break  : hülye gyerek hülyeséggel vígasztalódik :)p
12. reel big fish - beer  : hjóó, hjóó zene, szeretem.
13. farin urlaub - ok  : gyűlölködős, zúzós. ‘ooh, ich hasse dich’
14. pannonia allstars ska orchestra - tell my why..  : ismét egy műremek.
15. beatstaks - let me in  : human targets album. ’so let me iiiin i know your doubts..’
16. the cure - a letter to elise  : csodálatosan szép dal. nincs még egy ilyen.
17. hiperkarma - mitévő  : ’szeretni szeretni szeretni szeretni szerinted annyi csak hogy jössz látsz mész és közben mondod, végig mondod, nekem nem kell ebben biztos vagyok’
18. pannonia allstras ska orchestra - bemegyek a városba  : nagy klasszikus.
19. rancid - no women no cry  : egyszerűen zseniális.
20. tanya stephens - it’s a pity  : csakis anna miatt

felhívám a kedves figyelmet, hogy a sorrend egyáltalán nem személyi ízlésemet tükrözi :)p sőt. ezek direkt másztak bele a pléjerbe, ebben biztos vagyok..

2006. augusztus 29. kedd

több éve nem voltam már szabadtérin.. olyan 8 vagy 9 éves lehettem, nem élveztem. későn volt, hosszú volt, le sem kötött valahogy a dolog. de ez a tegnapi.. ez valami hihetetlen jó volt. nem szeretem magát a bánk bán operát, sőt magáért a prózai műért sem rajongtam. de ez.. elsősorban nagyon jól voltak az énekesek. nem csak kiáltam és kinyitották a szájukat, mint azt olykor teszik.. játszottak, igazi színészek. bele élhette magát a néző. és a rendezés is tetszett. hangulata volt, modern érzésvilág, 13. századi történet. a legjobbak azok a fekete csuklyás árnyalakok voltak, aki melinda tébolyát mutatták. hullámoztatták a testét, és végül ők csalták a folyóba. nagyon hatásos volt.
a zenére nem tudtam kellőképp figyelni, még mindig nem szeretem az operákat. jobban érdekelt a szöveg német fordítása, amit a színpad mellé két oldalt kivetítettek

amikor pedig mentünk haza a kölcsey utca tájékán szembetalálkoztunk egy illuminált úriemberrel, aki érthetetlen jelszavakat skandálva szalutálni kezdett.. ehj, az az alkohol..

2006. augusztus 19. szombat

most lett vége a rádió mi irodalmi összeállításának. igazi kultúr-trendi alternek éreztem magam, hogy végighallgattam :)p sajnos a mű címe és szerzője nem ragadt meg az emlékezetemben.. lényeg a lényeg, valami novella volt. egy-egy elvétett szekszuális stückkel de hömm.. nem volt azért kibírhatatlan, az a nagy igazság. noh ezt muszáj volt megosztanom..

2006. augusztus 13. vasárnap 

rácz laci, akinek bizony megváltozott az élete, mikor kinyitotta a kalandok könyvét..

és igen.. művészetek völgye kapolcs, július 28-augusztus 6. már nagyon régóta terveztem,hogy megnézem. idén végre sikerült. és azt hiszem fellobbant a szerelem. rettentő jó dolog, a csigák aranyosak, a bölcsész kinézetű ifjak nyitottak, kedvesek és vidámak. de itt tényleg mindenkinek bölcsész feje van.. pár nap múlva meg ugyanígy arrébb mennek a szigetre gondolom. hát a kobuci meg nagyon finom már látom is magam jövő ilyenkor, ahogy 10 napig fültől könyékig maszatosan majszolom ezt az izét alig várom,hogy visszamehessek és kiköltözhessek egy dombra! valószínűleg már most kinézem az útvonalat,hogy milyen vonattal és busszal lehet mettől meddig zötyögni.. noh és persze társakat toborzok
egyszóval húha. pazar.

2006. augusztus 11. péntek

megtértem. 10 nap balatonkeresztúr. 8 nap ohne jóidő. remek dolog ám úgy lerongyolni a balatonhoz, hogy strand kizárva, mert ott fenn nem akarnak napfényt meg egy kis meleget ereszteni ránk.. sőt, még hideg is volt, néha komolyan fáztam! de ez még mindig ezerszer megfelelőbb, mint amikor még az agyvelőm is kiolvadna a melegtől. na de azért mégis.. ilyenkor elillan az idilllikus kép a nagybetűs nyaralásról, amihez a meleg és a napsütés dukál. mellékes - kibírtuk.
arról az ijesztő nagyságú mesztelencsiga-telepről nem is beszélve, ami a kertet ellepte. pfúj. félreértés ne essék, nincs bajom az állatokkal - általában - a csigákkal meg főleg nem, de ezek a vörösesbarna teremtmények valami olyan módon visszataszítóak számomra… blőágh. szegények.
juhj igen! utolsó nap belementünk a 19 °C-os vízbe, váó biztos nagyon egészséges.. de szárazon jobb volt.

2006. augusztus 10. csütörtök

végre elmegyek. messze-messze, távol a frusztrációktól éljen.

2006. augusztus 1. kedd